Frissítse Flash lejátszóját!
Csak a n?‘knek

Ártalmatlanítás

nyomtatható verzió
Lerakás
A hulladéklerakást (deponálás) találjuk a piramis alján, ami legrosszabb megoldásként egyelőre a leginkább bevett szokás a világon. Hazánkban is jelenleg a hulladék 67%-a lerakóban végzi.
 
Tehát a növekvő mennyiségű hulladékaink kezelésének leggyakoribb módja ma még mindig a lerakás (deponálás). Ennek során a hulladékot anyagi minőségének megváltoztatása nélkül elszigetelik a környezet elemeitől, vagyis egy jól szigetelt területre szállítják és ott egy gödörben lerakják.
 
hulladéklerakó, hulladékgyűjtés, ártalmatlanítás, szemétlerakó
 
hulladék, szemét, ártalmatlanítás, hulladéklerakó

Ezt az ártalmatlanítási mód rövidtávú "olcsósága", de legfőképpen egyszerűsége miatt elterjedt. A korszerű lerakók létesítése és működtetése azonban már egyáltalán nem olcsó, és a lerakás hosszú távon nem oldja meg az egyre növekvő hulladékhegyek problémáját. Hulladék elszállítási költségeink (kommunális díj) drasztikus emelkedése várható, ezért is érdemes fokozott figyelmet szentelni a megelőzésre és az újrahasználatra!

hulladék, szemét, ártalmatlanítás, hulladéklerakó

Fotók: biokom.hu

Hulladéklerakóink többsége nem felelt meg az Európai Unió követelményeinek, ezért kb. 2200 lerakót be kellett zárni 2009. július 1-ig, majd "rekultiválni", azaz felszámolni, ártalmatlanítani.
Ez a tény is arra világít rá, hogy a hulladék megelőzése nagyon fontos prioritást kell élvezzen a hulladékgazdálkodásban! Fokozott figyelmet kell fordítani bevásárlásainkra, hogy tényleg csak a szükséges dolgokat vegyük meg és ha megvesszük, ügyeljünk, milyen csomagolásban van, illetve melyik országban készült, vagyis milyen messziről szükséges szállítani.

Jelenleg a hulladék 67%-a kerül lerakóra…
Összehasonlításképp, az évente termelt szilárd hulladék 2 Gellért-hegy nagyságúnak felel meg (3,8 millió tonna)!
Ez azt érzékelteti, hogy a lakosság óriási hatással van a folyamatra, hiszen a 3,8 millió tonna szeméten felül fogyasztási szokásaink generálják a termelést, azaz keresletünk határozza meg a kínálatot! Gondoljunk csak bele mennyi erőforrást emészt fel az, hogy ekkora "szemétkupacot" kell eltüntetni évente! Mekkora ennek az "ökológiai hátizsák"-ja?

A háztartási hulladék egyre nagyobb hányadát a termékek csomagolása (PET-palack, nylonzacskó, joghurtos pohár, üdítős üveg, sörös doboz) teszi ki. Ezek a megvásárolt termékkel kerülnek be házainkba, lakásainkba.
A csomagolás:

  • megvédi a terméket a szennyeződésektől és a sérülésektől,
  • növeli a termék eltarthatóságát, tartósítja azt,
  • informál a termék származási helyéről, összetevőiről,
  • hatékonyabbá teszi a szállítást és tárolást.

Ezen jó tulajdonságok mellett, viszont tisztában kell lennünk azzal, hogy a csomagolás hozzánk, a fogyasztóhoz kerülve nagyon rövid életű, hiszen hamar feleslegessé válik. Ha túl sok csomagolt, tartósított terméket vásárolunk és használunk, akkor nagyban növeljük ökológiai lábnyomunkat! Vásároljunk okosan (és csak akkor, ha tényleg szükséges)!

hulladek_osszetetel
1. ábra: Mutasd a szemeted, megmondom ki vagy!

Sajnos a hulladék kezelésének leggyakoribb módja ma még a lerakás (deponálás). Ennek során a hulladékot anyagi minőségének megváltoztatása nélkül elszigetelik a környezet elemeitől, vagyis csak egy jól szigetelt területre szállítják és ott egy gödörben lerakják.
Ez az ártalmatlanítási mód viszonylagos olcsósága, de legfőképpen egyszerűsége miatt "népszerű". A korszerű lerakók létesítése és működtetése azonban már egyáltalán nem olcsó, és a lerakás hosszú távon nem oldja meg az egyre növekvő hulladékhegyek problémáját.

Magyarországon a hulladékszektor (beleértve a hulladék- és szennyvízkezelést) 5%-kal járul hozzá a teljes ÜHG (üvegházhatású gázok) kibocsátáshoz. Ezen belül a szilárd hulladék lerakásából keletkezett a kibocsátás zöme (72%-a), míg a szennyvízkezelés 18%-os, a hulladékégetés 10%-os részarányt képviselt.

Öröm az ürömben, hogy a régi, több mint 2200 szeméttelep helyett most már 74 darab EU-kompatibilis hulladéklerakót használunk. Érdekességként érdemes megemlíteni a Nemzetközi Köztisztasági Szervezet (ISWA) 2014 szeptemberi világkonferenciáján is elhangzott új gondolatokat, miszerint a régi lerakók jelenthetik a jövő "aranybányáit", mindössze a technológia fejlettsége és a magas fosszilis erőforrás árak szabnak határt egyelőre a lehetőség kiaknázására. Magyarországon is már komolyan foglalkoznak a lerakók feltárásának lehetőségével.

hierarchia_01

Ez a tény is arra világít rá, hogy a hulladék megelőzése nagyon fontos prioritást kell élvezzen a hulladékgazdálkodásban! Fokozott figyelmet kell fordítani bevásárlásainkra, hogy tényleg csak a szükséges dolgokat vegyük meg és ha megvesszük, ügyeljünk, milyen csomagolásban van, illetve melyik országban készült.

NE FELEDJÜK, HOGY MINDEN VÁSÁRLÁSSAL SZAVAZUNK A MEGVÁSÁROLT TERMÉK ELŐÁLLÍTÓJÁRA, A TERMÉK CSOMAGOLÁSÁRA, A HASZNÁLT TECHNOLÓGIÁRA, STB.!

Illegális hulladéklerakás - mi a teendő!?

Magyarországon több mint 15.000 elszemetesedett terület van. De mit tehetünk ellene!?
A Greenfo hasábjain részletesen olvasható egy Szeméthegy a szomszédban című cikk, melyet Dr. Szimon Ildikó környezetvédelmi szakjogász írt. Mi itt csak a lényeget foglaljuk össze:
"2014. január 1-jén lépett életbe az a rendelkezés, amely a települési jegyzőt jelöli ki környezetvédelmi eljáró hatóságként azokban az esetekben, amikor egy ingatlanon ellenőrizetlen körülmények között helyeznek el hulladékot."
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. Törvény alapján, hulladék bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles. Háztartási hulladék a háztartásokban képződő vegyes, elkülönítetten gyűjtött, valamint lomhulladék, ideértve a lakásokban, lakóingatlanokban, a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben, valamint a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein képződő hulladékot is. Szintén e törvénynél maradva, a hulladék birtokosának kötelező gondoskodnia a hulladék kezeléséről a hulladék hulladékkezelőnek, hulladékszállítónak, hulladék közvetítőnek, hulladékkereskedőnek, vagy hulladék közszolgáltatónak történő átadással, avagy a hulladék átvételi helyen, illetve az átvételre kötelezettnek történő átadása útján. Az ingatlanon ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett vagy elhagyott hulladék elszállításának és kezelésének kötelezettsége a hulladék tulajdonosát vagy korábbi birtokosát terheli. A környezetvédelmi hatóság a jogellenesen elhelyezett vagy elhagyott hulladék elszállítására és kezelésére kötelezi azt a személyt, aki e kezelési kötelezettségének önként nem tesz eleget. A 481/2013. (XII. 17.) Kormányrendelet szerint, a települési önkormányzat jegyzője - a fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője jár el ilyen esetekben környezetvédelmi hatóságként.
Folytatás a Szeméthegy a szomszédban című cikkben.

Mi a helyzet a Fővárosban?

A Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) Köztisztasági és Kommunális Szolgálatának közterület-felügyelői a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény (továbbiakban: Kftv. 1.paragrafus (4) bekezdésében meghatározott, a köztisztaság védelmével kapcsolatos feladatkörüknek eleget téve, napi szinten ellenőrzik a FÖRI illetékességi területén a főváros köztisztasági állapotát. A Szolgálati TÉR-ben meghatározottak, valamint a kerületekkel kötött megállapodások alapján a FÖRI hatásköre és illetékességi területe csökkent, hatásköre főleg útvonalakra, közlekedési csomópontokra, aluljárókra koncentrálódik.

A tapasztalatok alapján az illegális hulladék lerakóhelyek főleg az aluljárók, a szelektív-hulladékgyűjtő szigetek környékén, valamint a zöldterületek közelében alakulnak ki, mely helyszíneken főleg kisebb (1-2m3) engedély nélküli elhelyezett lakossági kommunális hulladékot találni.

Fentebb meghatározott jogsértések észlelése esetén a közterület-felügyelők megteszik a szükséges intézkedéseket, így tetten érés esetén az elkövetővel szemben kiszabják a maximális 50.000 Ft-os helyszíni bírságot, vagy a szabályszegőkkel szemben eljárást kezdeményeznek.

A felügyelők az ellenőrzésük során talált illegálisan elhelyezett hulladék esetén felveszik a kapcsolatot a terület tulajdonosával, ezt követően a felhalmozott kommunális hulladékot a legrövidebb időn belül elszállíttatják. Munkatársaink megvizsgálják a környező üzletek, kereskedelmi egységek szemétszállítási szerződéseit, amennyiben indokolt felhívják a szerződő felek figyelmét többletedények megrendelésére, sűrűbb szállítás kezdeményezésére.

(FÖRI tájékoztatása alapján)

Szemét szigetek az óceánon!
Az emberiség legnagyobb "építménye": The Great Pacific Garbage Patch
2500 km átmérőjű, 10-30 m mély, 100 millió tonna tömegű. Az óceánok minden négyzetméterén 46 műanyag tárgy lebeg. Évente 1 millió madár és 100 000 emlős pusztul el ennek következtében.
Ezzel a témával részletesen foglalkozunk a Szemét szigetek menüpontban.

Ennek magyar vonatkozása a "80 literrel a Föld körül" környezettudatos hajóexpedíció, melynek résztvevői tudják fotókkal, illetve élménybeszámolóval gazdagítani a kiállítás anyagát. Megdöbbentő helyeken találkoztak szeméttel, ott, "ahol a madár se jár"

További információk:

Hankó Gergely
ÖKO-Pack Nonprofit Kft.

06 70 249 61 13 gergely{kukac}okopack.hu

Kérdés esetén írjon nekünk: Elérhetőségek
Hasznos Hulladék tanösvény a Gellérthegyen!

 



Bookmark and Share