Frissítse Flash lejátszóját!
Csak a n?‘knek

5 lépcsős hulladék hierarchia

nyomtatható verzió

"Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, vagy a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását." (2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról c. törvény II. Fejezetének 4. pontja és 4. §-a alapján)

A valóság és a kívánt eredmény, sajnos örök ellentéte egymásnak. A valóság a gazdasági berendezkedés és az "üzleti filozófia" (kalmárlogika) miatt a probléma konzerválása (okozatra irányuló kezelés): ha fenntartjuk magát a problémát, akkor az rövidtávú hasznot hoz. A kívánt eredmény pedig a MEGELŐZÉS-t (okra irányuló tevékenység) helyezi előtérbe, ami persze sok áldozatot követel, főleg pénzügyi és viselkedésbeli áldozatot, viszont hosszú távon jóval több haszonnal jár! Papíron már a megelőzés a prioritás, és ez teszi talán igazán nevetségessé a mai állapotot.

A lépcsők:

h_piramis_2015

Józan paraszti ésszel is a megelőzés a legfontosabb (ez a józan parasztok idejében nem is volt kérdés)! Ha államilag nem kerül előtérbe a környezet és a társadalom jól-léte, akkor a társadalomnak magának kell jó döntéseket hoznia.
Rengeteget tehetünk a saját szintünkön, hogy a keletkező hulladék mennyisége kisebb legyen és a további lépcsőkre már csak kevés hányad juthasson. Jól nézzük meg, mit veszünk a pénzünkön, hisz ezáltal voksot adunk az adott termékre és annak előállítójára. Tudjuk vajon kiket támogatunk egy bevásárlás során és hogy kikhez vándorol pénzünk?


10_vallalat_fogyasztas

Értelmezési viták, avagy a bábeli zűrzavar a szemétdombon…
Komoly vita alakult ki hulladék fogalma körül. A kérdés egyfelől, hogy egy termelési folyamat során keletkező melléktermék mikor minősül hulladéknak és ennek hogyan kell megfelelnie a hulladékokra vonatkozó szigorú szabályozásoknak. Másfelől, hogy egy hulladék mely esetekben kerülhet ki a hulladék kategóriából, és tekinthető pl. alapanyagnak. Ez nagyon kényes és összetett kérdés, hiszen amíg hulladéknak minősül egy anyag, addig szigorú környezetvédelmi és egészségügyi előírások vonatkoznak a kezelésére és felhasználhatóságára, míg ha kikerült a fogalom alól, akkor már nem. Másrészről viszont, a cél az lenne, hogy a lehető leghosszabb időn át bent maradjanak az anyagok a körforgásban, és alapanyagként szolgáljanak új termékek előállításához.

Hulladéklerakás
Ez áll a fontossági sorrend utolsó helyén, mégis ez a jelenlegi megoldás az esetek többségében. Magyarországon évente több mint 4 millió tonna hulladék keletkezik, ennek közel 80%-a lerakóra kerül… (a választás pedig a mi kezünkben van, szó szerint: ha nem veszek ennyi szemetet, vagy többet szelektálok, kevesebb kerül a kukába, majd a lerakóra).
Lerakás (deponálás): ennek során a hulladékot anyagi minőségének megváltoztatása nélkül elszigetelik a környezet elemeitől, vagyis csak egy jól szigetelt területre szállítják és ott egy gödörben lerakják.
Ha tudni szeretné miért olyan népszerű a hulladéklerakás, kattintson rá és járjon utána!

Hulladékégetés (egyéb hasznosítás)
A legkényesebb kérdés. Lényegében a vita a körül zajlik, hogy lehet-e, és ha igen, akkor mely esetben a hulladék égetését ártalmatlanítás helyett hasznosításnak (waste-to-energy) minősíteni. Ez az elvi különbségtétel a hulladékhierarchia szempontjából jelentős, hiszen az égetők tulajdonosai és üzemeltetői csak abban az esetben jutnak nagy mennyiségben égethető hulladékhoz, amennyiben az égetést hasznosításnak minősítik. Ekkor, mivel az égetés az esetek többségében olcsóbb, mint a hasznosítások más esetei, versenyelőnybe kerülhetne számos "versenytárssal" szemben. Ugyanakkor, a már elégetett hulladék ez által megszűnik létezni, és kikerül a körforgásból, abban az esetben is, ha amúgy nyersanyagként szolgálhatott volna egy termék előállításához.

A 2013. tél derekán megjelent HVG Fenntartható Fejlődés mellékletben írtunk cikket "Kevés a hulladék?" címmel: "Észak-Európában kevés a hulladék!" - mintha egy jövőbeni sci-fi híradót hallanánk… Pedig a hír igaz, ha csak gazdasági szempontból értékeljük a kialakult helyzetet. A képre kattintva megnyithatja a cikket:

hasznosítás

Ha meg akarja ismerni a Hulladékégetés témáját közelebbről kattintson rá!

Hasznosítás
Újrafeldolgozás, Újrahasznosítás, Recycling… Száz szónak is egy a vége: Ehhez már pedig szelektálnunk kell!!! Magyarországon több mint száz cég foglalkozik a hulladékok újrahasznosításával, világviszonylatban is elképesztő beruházások épültek ki hazánkban. De a kapacitásuk nincs kihasználva, mert csak alig 17%-át gyűjtjük szelektíven a hulladékoknak. Pedig százmillió forintok költődnek el minden évben a lakosság szemléletformálására, illetve elindult a begyűjtött mennyiségek növelése érdekében a házhoz menő gyűjtés Budapesten, Vas megyében, Pécsett, Szentesen és Hajdú-Bihar megyében is.

Újrafelhasználás
(RE-USE, újrahasználat) Ez esetben az adott terméket, csomagolást - átalakítás nélkül - újra ugyanarra a feladatra lehet használni, mint amire eredetileg gyártották. Ennek legismertebb példája a visszaváltható (betétes) üveg.
Ebben a menüpontunkban az újrahasználat minden szegmensét bemutatjuk a betétdíjtól a művészeten át a "reuse center"-ekig!

Megelőzés
A korszerű hulladékgazdálkodásban ez az első lépés, hiszen "az a legjobb hulladék, ami nem is keletkezik". Ennek érdekében hulladékszegény technológiákat, gazdasági ösztönzőket kell bevezetni, mint például:

  • A betétdíjas csomagolás alkalmazása
  • Hosszú élettartamú termékek gyártása (életciklus, ökodizájn)
  • Kisebb tömegű termékek gyártása
  • Javítható termékek gyártása, a kisipari javító szolgáltatások támogatása
  • Termékhelyettesítés - a hulladékképző termék felváltása
  • Takarékos termékhasználat - a használati idő növelése
  • A fogyasztás csökkentése - bizonyos termékekről való lemondás
  • Környezetterhelő termékek adóztatása (pl. írországi szatyoradó)

Megelőzés menüpontunkban ezeket alaposan kifejtjük és sok-sok megelőzési praktikát gyűjtöttünk össze, nehogy ennek hiánya okozza a sok szemét termelődését!

A hulladék tehát egyidős az emberiség történelmével. A különbség a régi korok és a ma emberének hulladéka között az, hogy míg eleinte ezek a "melléktermékek" szerves anyagból álltak, egyben le is bomlottak az idő során, most azonban halhatatlanná tesszük ezeket az anyagokat, amelyek később a környezetre is káros hatással vannak. Arra a környezetre, amiben és amiből ma is élünk. Nincs másik Földünk.

A természetben eredendően nem keletkezik hulladék, mert ott minden a körforgás része. Ami az egyik élő szervezet kibocsátott anyaga, mellékterméke, az a másik élőlény tápláléka, energiaforrása. Ez a körforgás, ez az anyagcsere (metabolizmus) egy tökéletesen zárt, körkörös rendszer, amit oly régóta szeretnénk lemásolni és átültetni világunk gazdasági folyamatainkba…

A legújabb, természeti törvényeket lemásoló kísérletek közül említésre méltó a körkörös gazdaság, vagy az átalakuló városok, illetve a nulla hulladék (zero waste) kezdeményezések. Mindegyik törekvés lényege az egyre szűkösebb erőforrás-felhasználás hatékonyabbá tétele és az anyagok körforgásának megteremtése. Ennek nincs alternatívája, hiszen már bőrünkön érezzük a változás szelét: sűrűsödnek a katasztrófák, az időjárás egyre hektikusabb, megjelennek új kártevők. Az űrtől egészen az óceánok leglakatlanabb pontjáig nem lebomló hulladékok generációit halmoztuk fel. Jelenleg a világ városai 1,3 milliárd tonnányi szilárd hulladékot termelnek évente, és ez a tömeg várhatóan növekedni fog, s 2025-ig elérheti a 2,2 milliárd tonnát (Hoornweg and Bhada-Tata, 2012).

Best practice

Érdekességképpen pár jó gyakorlat a világ különböző pontjairól. Berlinben nemrégiben újratöltős bolt nyílt, ahol nemcsak a bolt csomagolásmentes, de még a szállítói lánc is! A mintaértékű kezdeményezésre itthon is nagy szükség volna, gondoljunk csak a zöldségeseknél kapott nejlonok kavalkádjára.

New Yorkban tavaly 50%-kal csökkentették az élelmiszer-hulladék mennyiségét az Élelmiszer-hulladék Kihívásnak (Food Waste Challenge) köszönhetően, amihez a város több mint száz étterme azonnal csatlakozott.

Idehaza egyre népszerűbb a közösségi komposztálást és az önellátást előmozdító komposztáló kas. Ez a permakultúrás építmény egyesíti a leghatékonyabb és leggyorsabb komposztálást a magaságyással. Igazi városba való praktika, ami magánkerteken kívül először a gellért-hegyi Hasznos Hulladék tanösvényen tűnt fel, a napokban pedig a Prezi főhadiszállására is épült egy.

Legyen Ön is Zöldgalléros, adja tovább híreinket, vagy szóljon hozzá! Kíváncsiak vagyunk véleményére!



Bookmark and Share