Frissítse Flash lejátszóját!
Csak a n?‘knek

Élelmiszer-hulladékok begyűjtése és hasznosítása

nyomtatható verzió

Mi az élelmiszer-hulladék?

Hulladéknak számít minden olyan anyag vagy tárgy, amelyet gyártója vagy birtokosa már nem tud, vagy nem akar hasznosítani, így attól megválik.

elelmiszer_hulladek_8  elelmiszer_hulladek_7

elelmiszer_hulladek_9

Az élelmiszer-hulladékok körébe tartoznak az élelmiszerek előállítása és feldolgozása során gyárakban, raktárokban, éttermekben, egyéb vendéglátóipari-, vagy kereskedelmi egységekben keletkező fogyasztásra, vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok, ill. a romlott, lejárt szavatosságú élelmiszerek is.

A hulladékok azonosítása kezelésük során az Európai Hulladék Katalógusban (EWC) hozzájuk rendelt kódszámok alapján történik. A hulladékok jegyzékét és az EWC kódokat a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet tartalmazza. Az élelmiszer-hulladékok a 02-es főcsoportba tartoznak. Külön kategóriát képez a biológiailag lebomló konyhai és étkezdei hulladék (moslék), ill. az étolaj és zsír, melyek a 20-as főcsoportban szerepelnek.

Miért képez külön kategóriát az étolaj és a zsír?

A zsírban, illetve olajban való sütés napjainkban elterjedt konyhatechnikai eljárások egyike.

elelmiszer_hulladek_10

A többszöri sütés folyamán a sütőolajban, zsírban olyan elváltozások jönnek létre, melyek gasztronómiai értékvesztéssel járnak. A zsiradék, étolaj elfárad, elhasználódik, ennek következtében alkalmatlanná válik a további étkezési célú felhasználásra, abban olyan bomlástermékek képződik, aminek egy része káros lehet az egészségre.
Az egészségen túl a környezetre is károsító hatással lehet, ha nem gondoskodunk megfelelő gyűjtéséről, kezeléséről.

Környezeti hatásai:

  • A csatornahálózatba jutva növeli a szennyvíztisztítók terhelését, rontja a tisztítási technológia hatásfokát, mert a vízfelszínen úszva meggátolja az oxigén bejutását, és ezzel megakadályozza a szennyező anyagok lebomlását.
  • A lefolyóba, WC-be öntve a csatorna dugulását okozza, a csővezetékek falára lerakódva.
  • A talajba kerülve gátolja annak légáteresztő képességét, és elpusztíthatja a talajflórát.
  • Tavakba, folyókba jutva a természetes vizek felszínén úszva meggátolja az oxigén bejutását, így csökkentve a vizek oldott oxigén tartalmát, elpusztítva a vizi élőlényeket.
  • A kommunális hulladékba helyezve nehezen lebomló anyagként jelenik meg a hulladéklerakókon.

elelmiszer_hulladek_2      elelmiszer_hulladek_4      elelmiszer_hulladek_3
Ne öntsd a WC-be!   Ne tedd a kukába!   Ne öntsd ki a talajra! 

A használt sütőolaj leadható a lakossági hulladékudvarokban, a mintegy 178 MOL töltőállomáson. Ha ezek egyike sem elérhető, előzetes egyeztetés után érdemes megpróbálni a helyi iskola konyháján leadni, ha ott gyűjtik a használt étolajat és hozzájárultak, hogy bevidd az otthon összegyűjtött használt étolajat és zsiradékot.

mol_boldogolaj

Mi történik az összegyűjtött olajjal?

A tisztított sütőolaj és sütőzsiradék másod alapanyag lehet. Szelektíven gyűjtve biodízel illetve kenőalapanyag lehet.
Komáromban már működik olyan üzem, ahol a használt étolajból bioüzemanyagot gyártanak. A tisztítás során keletkező hulladék (prézli-, ételmaradék stb.) a biodízel gyártás melléktermékeivel együtt pedig kiváló alapanyaga a biogáz előállításnak.
A használt sütőzsiradékok bioüzemanyaggá történő átalakításával egy környezetileg káros hulladékfajtától megszabadulunk, miközben megújuló forrásból származó, kedvező emissziós tulajdonságú, üzemanyaghoz, energiahordozóhoz jutunk.

elelmiszer_hulladek_1

Forrás: Biofilter Zrt.
2045 Törökbálint, Kinizsi út 15.
www.biofilter.hu

 

Mennyi élelmiszert dobunk ki?

Az Európai Bizottság szerint az uniós háztartások által megvásárolt élelmiszereknek átlagosan 25%-a végzi a szemetesben.
A jelentés mögött álló 2010-es vizsgálat szerint a tagállamokban az élelmiszer hulladék legnagyobb része - 76 kilogramm fejenként és évente - a háztartásokban keletkezik. Ez az összes kidobott hulladék (179 kg/fő/év) közel fele, amivel a háztartások vezetnek az ételek kidobásának terén (nagy pazarló még a feldolgozó szektor és a vendéglátás az összmennyiség 39 és 14%-ával, míg a sort a kereskedelem zárja 4%-kal).

Magyarországon a tanulmány - nagyrészt becsült adatai - szerint évente közel kétmillió tonna élelmiszer hulladék keletkezik. Ez fejenként jó 180 kiló, ami nagyjából megegyezik az európai átlaggal.
Amiben viszont eltérünk az átlagtól: nálunk a legnagyobb mennyiséget (62%) a feldolgozóipar adja, míg a háztartások "csupán" az összmennyiség 21%-áért felelősek (a kereskedelem 6, a vendéglátás 11%-kal képviselteti magát a pazarlási versenyben).

elelmiszer_hulladek_11

Ez megfelel annak az általános trendnek, ami szerint a fejlett országokban a pazarlás elsősorban az élelmiszerlánc végén, vagyis a boltokban és a végső fogyasztónál jelentkezik, a szegényebb országokban viszont (ahol a fizetések sokkal nagyobb hányadát költik élelmiszerre, így az nagyobb értékkel bír az emberek szemében) elsősorban a termelés, előállítás helyszínén szükséges a nagyobb odafigyelés.

De még ha arányában és mennyiségében háztartásainkban nem is keletkezik annyi háztartási hulladék, mint a nálunk tehetősebb országokban, otthonainkban még így is közel 400 ezer tonna, azaz háztartásonként több mint 100 kiló élelmiszert dobunk ki évente!
Ha azt vesszük alapul, hogy Magyarországon 2008-ban háztartásonként körülbelül 1 tonna élelmiszert vásároltunk, akkor a megvásárolt élelmiszereknek ez mintegy 10%-a.

DE MIÉRT IS BAJ EZ?

Magyarországon évente átlagosan fejenként (2010-es adatok szerint) több mint 160ezer forintot költöttünk élelmiszerekre (üdítő- és alkoholos italok nélkül), aminek a fentiek szerint körülbelül tizedét dobjuk ki. Azaz odafigyeléssel és az élelmiszerhulladék megelőzésével fejenként átlagosan több mint 16 ezer forintot lehetne megspórolni évente. De ha nem is sikerült mindent megmenteni és megelőzni, még akkor is jelentős mértékben lehet ezen a téren spórolni.
Persze a pénz megint nem minden.

elelmiszer_hulladek_12

Élelmiszereink környezeti hatása kumulatív: előállításukhoz rengeteg természeti erőforrásra és jelentős környezetterhelésre volt szükség

  • kezdve a mezőgazdaság vízigényétől (ami minden szektor közül a legjelentősebb) ésa termeléssel járó talajhasználattól
  • a betakarítás és feldolgozás energiaigényén és következményein át egészen
  • a kereskedelemmel járó (pl. szállításból eredő levegő- és zajszennyezés, az utak és áruházak építése miatti természetrombolás), vagy épp
  • az otthoni tárolással és feldolgozással kapcsolatos problémákig (pl. energia- és vízfogyasztás, csomagolási hulladék keletkezése) bezárólag.

Mindez a hatás koncentráltan van jelen egy csülkös bablevesben, a mélyhűtőből kivett félkész és mélyfagyasztott szilvás gombócban, vagy épp a reggeli kávénkban.

Az élelmiszerek kidobásával, felelőtlen pazarlásával ezt az egészet kérdőjelezzük meg: elpocsékoljuk mindazt a vizet, energiát és egyéb ráfordítást, ami előállításukhoz kellett, egyben pedig értelmetlenné és teljesen feleslegessé is tettünk minden, előállításukkal és elosztásukkal összefüggő környezetterhelést.

Ráadásul a kidobott élelmiszer (nem megfelelő hulladékkezelés esetén) veszélyes gázokká (főleg metánná) bomolva a levegőbe kerülhet, nagymértékben fokozva az egyébként is fenyegető mértéket öltő üvegházhatást.

elelmiszer_hulladek_15

Összességében véve: számítások szerint az Európai Unió átlagában minden kiló élelmiszer hulladék mintegy 2kg szén-dioxiddal egyenértékű üvegházhatású gáz kibocsátásával járul hozzá a klímaváltozáshoz.

MIT (T)EHETSZ?

Először is, gondold végig, mi lehet az oka annak, hogy időről-időre, kisebb-nagyobb mennyiségű ételt "kell", hogy kidobj!

S álljon itt végezetül néhány hasznos tipp a TudatosVásárló.hu-ról is:

  • Kezd a tudatosságot a vásárlásnál: készíts előre listát arról, hogy mit szükséges valóban megvenni, és ne dőlj be az akciónak. És semmiképp ne menj üres gyomorral vásárolni!
  • Gyümölcsöt, salátát és pékárut a lehető legkisebb mennyiségben vásárolj.
  • Nézd meg alaposan a termékek minőségét, szavatosságát, megfelelően szállítsd haza és a gyártó által javasolt módon tárold őket otthon.
  • Amint hazaérsz, azonnal rakd ki az árut hűtőbe, fagyasztóba vagy kamrába. Ha nincs lehetőséged hazamenni, a romlandó dolgok vásárlását halaszd inkább egy másik alkalomra.
  • Sajtot légmentes dobozban tárolj.
  • Amikor összeállítod a menüt, nézd meg, mi az, ami hamarosan lejár, vagy akár már le is járt, és használd először ezeket (időnként nézd át a készleteidet, és ha olyat találsz, ami romlani, molyosodni kezdett, szabadulj meg tőle minél hamarabb).
  • Szépséghibás zöldségekből, de akár frissek lehámozott héjából is remek zöldséges alaplé készíthető, ami aztán sokféle ételhez használható a víz + leveskocka kombináció helyett. A kész alaplé pedig, ha nem fogy el azonnal, tejfölös poharakban lefagyasztható.
  • Tarts rendet a kamrádban, mélyhűtődben, nehogy elbújhasson ez-az, amit később már csak szag alapján tudsz megtalálni (a polcon pedig rakd azt előre, ami hamarabb lejár, hogy az fogyjon el először).
  • Ha épp hűtőgépet vásárolsz, inkább vegyél kisebbet - a nagyobba több mindent pakolunk, akkor is, ha nincs is szükség rá.
  • Ha egy már megvásárolt élelmiszer nem felel meg az elvárásaidnak, megpróbálhatod máshogy felhasználni (például a túl sós sajt kiváló lehet szendvicsben egy szándékosan alul sózott zöldségágyra téve).
  • Csak annyit készíts, ami biztosan el is fogy. Ha viszont mégis van maradék,
  • vidd be a munkahelyedre (biztos lesz ott egy-két éhes száj, aki örömmel fogyasztja, de neked is jobban esik majd a hazai, mint a menzakaja);
  • rendezz bulit, hívd át a barátaidat, hogy faljanak fel ők mindent;
  • add oda a rászorulóknak, becsomagolva tedd a kuka melletti padra;
  • nézz utána: egy csomó receptet direkt a maradékokra találtak ki (kérj tanácsot idősebb rokonaidtól, szomszédjaidtól, vagy keresgélj az interneten - angolul pl. a Leftoverchef oldalon a maradékok szerint kereshetsz recepteket);
  • a maradékokat teheted levesbe, hozzáadhatod tojásrántottához vagy készíthetsz belőle szószt tésztához vagy rizshez (illetve itt az idő a kísérletezésre!);
  • a maradék kenyér és pékáru jól szellőző helyen megszárítva (nehogy megpenészedjen) és ledarálva remek zsemlemorzsa (a kenyérhéjból készítettet felhasználás előtt még pirítani sem kell, a kalácsmaradékból készített édes morzsa pedig süteményekhez kiváló);
  • A maradék ételt ne hagyd elől (a meleg ételt érdemesebb minél hamarabb lehűteni, és a főzést követő két órán belül hűtőbe tenni) - húsos leveseknél különösen vigyázz, a főzést követően ne hagyd a fazékon a fedőt, mert úgy megbuggyanhat az étel.
  • Végül: a már romlott dolgok sem biztos, hogy teljesen feleslegesek: a molyos mazsolának, magoknak télen nagyon örülnek a madarak.

Ha szeretnéd még hatékonyabban csökkenteni az általad termelt élelmiszer hulladékot, illetve bővebben tájékozódnál a témában, látogass el az "Esélyt az ételnek!" weboldalra is!

Ha spórolási tippjeinket nem olvastad volna, nézd át azt is, érdemes!



Bookmark and Share