Parlamenti emlékülésen adták át a Herman Ottó-díjakat

nyomtatható verzió
2015. február 26., csütörtök, 16:39
Nagyszabású rendezvénysorozattal, parlamenti emléküléssel, tudományos konferenciával, valamint díjátadóval zárul a Herman Ottó Emlékév február 26-27-én az Országházban, illetve a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban.

Herman Ottó mellszobrát, Györfi Sándor Munkácsy- és Magyar Örökség-díjas szobrászművész alkotását, Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter avatta fel február 26-án, csütörtökön délelőtt 10.00 órakor a Kossuth téren, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) árkádjai alatt a Herman Ottó Emlékév ünnepi záró rendezvényei keretében.

Az Országház Felsőházi termében tartott emlékülésen Fazekas Sándor miniszter átadta a Herman Ottó-díjakat. A legjobb holisztikus szemléletű szakembereket, Herman Ottó életműve aktuális üzeneteinek legkiválóbb értelmezőit, hirdetőit és interpretálóit, három kategóriában ismerték el Györfi Sándor szobrászművész plakettjeivel. A magas presztízsű, szakmailag megalapozott, országos díjakra érdemes személyekre hét fős jelölőbizottság - a konferencia tartalmi bizottsága, az Emlékév kuratóriuma, továbbá a Földművelésügyi Minisztérium és a Nemzeti Környezetügyi Intézet delegáltjai - tett javaslatot a földművelésügyi miniszternek.
A díjjakkal a szervezők szeretnék ráirányítani a figyelmet azokra a tudósokra, kutatókra, közéleti személyekre, akik méltó módon, Herman Ottó életművének üzenetét mindennapjaikban való megélésével tettek és tesznek sokat egy jobb világért.

herman_dij_02

A díjazottak

A Herman Ottó Polihisztor-díjat László Ervin tudományfilozófus, író, zongoraművész; Vicsek Tamás akadémikus és Vida Gábor emeritus professzor, az MTA rendes tagja kapta.
Herman Ottó Mediátor-díjjal Ilosvay Györgyöt, a Szegedi Egyetem adjunktusát, a Tudástár létrehozóját; Schmidt Egon Kossuth-díjas írót, a magyar ornitológia nagy alakját és Tóth Albert tájökológust, főiskolai tanárt, professzor emeritust jutalmazták.
A Herman Ottó Innovátor-díjat Hankó Gergely, az ÖKO-Pack Nonprofit Kft PR és marketing vezetője; Barcza Dániel, a MOME stratégiai igazgatóhelyettese, a MOME Design Intézet intézetigazgatója, egyetemi docens; valamint Herczeg Ágnes táj- és kertépítész, a Pagony Táj- és Kertépítész Iroda vezető tervezője vehette át.
A díjjakkal a szervezők szeretnék ráirányítani a figyelmet azokra a tudósokra, kutatókra, közéleti személyekre, akik méltó módon, Herman Ottó életművének üzenetét mindennapjaikban való megélésével tettek és tesznek sokat egy jobb világért.

herman_dij_04

Hankó Gergely az ÖKO-Pack Nonprofit Kft. PR és marketing vezetője

Hankó Gergely az ÖKO-Pack Nonprofit Kft PR és Marketing vezetője, természetvédelmi mérnök. A markáns környezetvédelmi szemléletformálás elkötelezett szakembere. Figyelemreméltó és egyedülálló kezdeményezést hívott életre, a Paraszt-Wellness Programot, Gömörszőlősön. A gömörszőlősi Paraszt-Wellness Programot az önkéntes munkák a vidéki élet szépségeinek, a természettel való találkozás és összhang pótolhatatlan élményének, a kétkezi munka örömének és a cselekvő optimizmusnak bemutatására és teljes átélésére indították el. Abból a meggyőződésből, hogy az ökologikus életmód megvalósításához kulcsfontosságú az ahhoz vezető út gyakorlati lépéseinek kimunkálása.

Hankó Gergely: "Csak hosszútávú gondolkodással és a szervezetek közötti hatékonyabb együttműködéssel tudunk kilépni a mostani innovációs kényszerből, abból, hogy mindig új dolgokat kell készíteni, legyártani."

Az Országház Felsőházi termében tartott emlékülésen Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke, Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára és Dr. Erdődy Gábor, az ELTE rektorhelyettese méltatta az utolsó magyar polihisztor munkásságát.
A Herman Ottó Emlékév záró eseményei kapcsán Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter elmondta: "Herman Ottó személyét életében, és a halála óta eltelt 100 esztendőben töretlen tisztelet és elismerés övezi. Munkássága, eszméi nem hogy elavultak volna, hanem egyre aktuálisabbak lesznek. Korát jóval megelőzve fordult a természet, az állatok védelme felé. Fáradhatatlanul gyűjtötte az ismereteket hazánk természeti és kulturális kincseiről és ezt a tudást közérthető módon adta tovább egész népének. Herman Ottó a szorgalom, a tudásszomj és a hazaszeretet örök példaképe. A magyar szellemi élet fény- és hőskorának, a XIX. század utolsó negyedének egyik legszínesebb, legsokoldalúbb, eredményeiben legmaradandóbb képviselője, az utolsó magyar polihisztor szellemisége ma is példaértékű számunkra."
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke beszédében emlékeztetett: "Ma Herman Ottó nevét sokan ismerik, mint természettudósét, sokan elismerik, mint a tudomány oly sok ágazatát ismerő, és a tudományos eredményeiket összehangoló polihisztort, de viszonylag kevesen tudják róla, hogy egész életében politizált, és vállalta politikai nézeteit úgy is, mint a Magyar Országgyűlés következetesen Kossuth Lajos pártján álló, akkor Függetlenség-párti képviselője. Herman Ottónak a természettudományok és a néprajz területén elért - nem túlzás - hatalmas életműve mellett négy évtizeden át aktívan politizált, és ebből 17 évet - 1879 és 1896 között, rövidebb megszakításokkal - az akkori Országgyűlés padsoraiban is eltöltött. A mai Parlament épülete akkoriban még nem állt, és az akkori Országgyűlés a Magyar Nemzeti Múzeum mellett, a mai Olasz Intézet épületében működött, Herman Ottó lakásától néhány percnyi járásara."
V. Németh Zsolt, az FM környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára kiemelte: bízik benne, hogy az Emlékév lezárultával is velünk marad Herman Ottó kivételes karizmája, és tovább él mindenkit megérintő szelleme. "Szükségünk lesz rá, hiszen a természetvédelem mindig is közös ügyünk, össztársadalmi feladat marad, és ma, amikor a tennivalók egyre sürgetőbbek, még fontosabb, hogy a tudományok, az oktatás és a hatóságok emberein túl is mindenki megszólítva érezze magát, hogy mindenki felelősséget vállaljon érte, részt vállaljon belőle. Természeti környezetünk megóvása, természeti kincseink megőrzése ma még nagyobb erőfeszítéseket igényel mindannyiunktól, mint a polihisztor korában" - mondta az államtitkár.

HÁTTÉRINFORMÁCIÓK - A Herman Ottó Emlékévről

2014-ben Herman Ottó halálának 100. évfordulójáról emlékezett meg az ország. A Herman Ottó Emlékév szervezője, a Nemzeti Környezetügyi Intézet (NeKI), a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyi háttérintézménye arra vállalkozott, hogy a természettudós, néprajzkutató, politikus, író, az utolsó magyar polihisztor Herman Ottót még ismertebbé tegye és új, kevéssé közismert oldalairól is bemutassa. Az Emlékév 2014. február 4-én, a Millenáris Teátrumban tartott ünnepi megnyitóval vette kezdetét és számtalan nemzeti parki, városi, múzeumi és iskolai eseményen, fesztiválon keresztül a december 27-én, Herman Ottó halálának 100. évfordulóján tartott közös megemlékezésekig számtalan színes programmal folytatódott. A Herman Ottó Emlékév legnagyobb eseménye a június 21-ei fényfestés volt, a Gellért-hegy szikláira vetített videoanimáció révén Herman Ottó, az utolsó magyar polihisztor lett a Múzeumok Éjszakájának főszereplője. A polihisztor életét és munkásságát, rajzait bemutató világszerte egyedülálló, sziklastruktúrára komponált fényvarázslatot sötétedéstől hajnalig folyamatosan láthatta a nagyközönség, a Duna pesti partjáról. Herman Ottó öröksége a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban címmel decemberben tárlat nyílt, amely a Vajdahunyadvár épületében február 28-áig látogatható. Az Emlékév nagy vívmánya lett a Herman Ottó Vándortanösvény, az interaktív polihisztor játszóház ugyanis sorra járja a közoktatási intézményeket, amely a nagy tudós tudományos munkásságát bemutatva aktív tanulásra, kalandozásra készteti a gyermekeket. Az Emlékév éves programja, akárcsak Herman Ottó széleskörű érdeklődése és tevékenysége, ezernyi tájon és sokszínű területeken ívelt át, számos hangnemben és csatornán keresztül szólt minden generációhoz.

Herman Ottó (Breznóbánya, 1835. június 26. - Budapest, 1914. december 27.)
Természettudós, néprajzkutató, nyelvész, régész, politikus, az utolsó magyar polihisztor. A breznóbányai születésű tudós mintegy 1140 tételből álló bibliográfiájában elsősorban zoológiai, néprajzi, régészeti, nyelvészeti témájú tudományos munkák szerepelnek. A madarak hasznáról és káráról című, ízes stílusban írt szövege alapmű az olvasni tanuló gyerekek számára. A magyar halászatról szóló, csodálatos ábrákkal saját kezűleg, művészi színvonalon illusztrált könyve máig világszerte jegyzett alkotás, megírta a magyar állattartás történeti összefoglalóját és szakszótárát, rendszerezte Magyarország teljes pókfaunáját. Nemzetközileg elismert madártani tudós, a Magyar Ornithológiai Központ alapítója, kezdeményezésére vált hivatalos ünneppé a Madarak és Fák Napja. Vitatott elméletét, miszerint a Kárpát-medencében is létezett őskori kultúra, a későbbi kutatások igazolták. Felvidéki német származása ellenére gyermekkorától a magyar nemzethez tartozónak vallotta magát, nevét magyarosította. Haláláig a nemzet érdekében aktív, kiváló előadó és közszereplő volt. 1848 után Magyarország függetlensége érdekében harcolt az olasz és lengyel nemzeti mozgalmakban. Származása, életének helyszínei és életműve összekötő kapocs a Kárpát-medence népei számára.



Bookmark and Share
ob_get_clean(), 'title' => 'Parlamenti emlékülésen adták át a Herman Ottó-díjakat' ); $tv['parentframeRT'] = strtr( $GLOBALS['ASM']->getDomainProperty( 'item_article.parentFrameID', $_SERVER['HTTP_HOST'] ), ':', '/' ).'/frame.php'; $GLOBALS['asmframe']['keywords'][] = 'parlamenti_ulesen_adtak_at_a_herman_otto_dijakat'; $GLOBALS['asmframe']['description'][] = 'Nagyszabású rendezvénysorozattal, parlamenti emléküléssel, tudományos konferenciával, valamint díjátadóval zárul a Herman Ottó Emlékév február 26-27-én az Országházban, illetve a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban.'; $GLOBALS['asmframe']['category'] = 'hulladekboltermek/hirek/kiallitok'; function encapsulate_item_article_1509_730104( $tv ) { require( ASM_GEN_FSROOT.$tv['parentframeRT'] ); } encapsulate_item_article_1509_730104( $tv ); ?>