Frissítse Flash lejátszóját!
Csak a n?‘knek

A legégetőbb probléma

nyomtatható verzió
2014. november 17., hétfő, 15:19
A fűtésszezon beálltával sok helyütt tapasztalhatjuk a kéményekből felszálló sötétszürke, fekete füstöt, melyet esetenként maró bűz is kísér. Ez nem más, mint az egyre terjedőben lévő otthoni hulladékégetésre utaló egyértelmű jel. Hazánk egyik legsúlyosabb környezetvédelmi problémája szinte Mindenkit érint...

...s nemcsak azért mert majd minden településen előfordul ilyen eset, hanem azért is, mert a kéményen távozó légszennyező anyagok messzebbre eljutnak, mint hinnénk.

Nagyszüleink idejében a hulladékok még házilag kezelhetőek, újra felhasználhatóak voltak. A konzervdobozból szögtartó lett, a tejeszacskóból lábtörlő készült, az ételmaradékot megették a háziállatok, a sima papír (nem a fényes és színes!) pedig jó volt gyújtósnak. A fogyasztói társadalom megjelenésével azonban tömegével jelentek meg a műanyag-, fém-, papír-, üveg csomagolóanyagok, melyek mellé nem járt "használati útmutató", így nagyszüleink és szüleink hulladékok egész garmadával találkoztak rövid idő leforgása alatt.

füst_01
Fotó: Molnár Antal, Zöld Kör

"A régi szokások nehezen halnak!" - s ahogy megszoktuk, hogy régen minden hulladék elégethető volt, most azzal kell szembesüljünk, hogy mesterséges, szervetlen anyagokkal (pl. műanyag palack, préselt "pozdorja" asztallap) vettük körbe magunkat, melyek égetése egy komplett vegyi koktélt juttat a levegőbe. Az utóbbi években sokan visszatértek ugyanis a gáztüzelésről a szilárd tüzelésre és az otthoni, házi tüzelőberendezésben (kályha, vegyestüzelésű kazán) a fa, feketeszén és egyéb legális tüzelőanyagok mellett illegálisan égetnek háztartási szemetet és hulladékot, ami időzített bombaként ketyeg településeinken!
Korom, nehézfémek, szén-monoxid, nitrogén-oxidok és kén-dioxid elegye jut ki így a tiszta levegőbe…

Egészségügyi kockázatok
Fentieknek köszönhetően alakul ki a téli szmog és a magas szállópor koncentráció (PM10). Utóbbi éves szinten 11000 ember halálát okozza , évente Magyarországon, melynek okai között ott szerepel a túlzott autós közlekedés és a nem megfelelő szűrőberendezéssel ellátott gyárak kibocsátása is.

A hulladékégetés során említett, s nem kívánt légköri elemek szív- és érrendszer (infarktus, trombózis), valamint légzőszervi megbetegedést (tüdődaganat, asztma), immunrendszer károsodást, hormonháztartási rendellenességet, meddőséget, impotenciát, fejlődési rendellenességet, bőrgyulladás és emésztőszervi problémát is okozhatnak. A kommunális hulladékok (házi szemét) égetésekor azonban nemcsak a belélegzett szennyezőanyagok veszélyeztetik az ember egészségét, hanem a talajba bejutva a növényeken és állatokon keresztül a táplálékláncba bekerülve és ott felhalmozódva is kifejtik káros hatásaikat. A legnagyobb probléma azonban az, hogy nem ismerjük pontosan az egyes szennyezőanyagok összhatását és hosszú távú hatását sem, illetve azt sem tudjuk, hogy hány olyan veszélyes vegyület keletkezhet még az égetés során, amikről még fogalmunk sincs.
A rendkívül szerteágazó probléma megoldásához, a helyzet javításához szinte a kormányzat valamennyi ága, az önkormányzatok, a vállalkozások és a civil szervezetek összehangolt és hosszú távú tevékenységére van szükség!

füst_05
Fotó: Greenfo.hu

Kampány indult az ésszerű tüzelésért
A probléma megoldására indult el a "NE ÉGESD EL!" kampány, kiknek ötletgazdái - Sánta Krisztián (Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft.) és Molnár Antal (Zöld Kör) - évtizedek óta foglalkoznak környezet-, és természetvédelmi feladatokkal. A hajbúböszörményi Hajdúsági Múzeumban 2 napos műhelymunkát is tartottak az önkormányzat és a lakosság részvételével, ahol a számos szakmai előadást beszélgetés, ötletelés, majd pedig a térségi hulladéklerakó és válogatómű megtekintése egészítette ki. A válogatóműben bemutatták a szelektív hulladékok válogatását, kezelését és az ipari komposztálás első lépéseit.

füst_09

A kampány keretében egy rövidfilm és készült, mely DVD-n és videómegosztó portálon is elérhető. A kampány finanszírozása a Svájci Alap segítségével valósulhatott meg.

Füstbe ment hulladék
Sánta Krisztián, hulladékgazdálkodási szakértő előadásában megdöbbentő bizonyítékra világított rá (ábra alant), miszerint felméréseik pontosan kimutatják a fűtési szezonban lecsökkent, a hulladéklerakóra beérkező hulladékok mennyiségét! A decembertől februárig tartó hulladékminimum ugyanis nemcsak az év eleji spórolásnak köszönhető, hanem valószínűsíthetően a lakosság ezt a mennyiséget otthon elégeti! Ez a mennyiség országosan megközelítheti a rákospalotai hulladékégetőbe (Hulladékhasznosító Mű) kerülő hulladékmennyiséget, csak itt ellenőrzött körülmények és energiatermelés helyett több százezer filter nélküli kályháról beszélünk!!!

füst_04

Az ábra alapján alkotott feltevést megerősítette Hajdúböszörmény Önkormányzatának előadója, aki az önkormányzat levegőtisztaság-mérőállomásán mért adatokra támaszkodott, melyek szerint a fűtési szezon közepén a legmagasabb a szállópor (PM10) mennyisége…
A helyzet javítása érdekében közleményeket jelentetett meg az önkormányzat a helyi lapban és honlapjukon is több hírt közöltek a témáról "Tilos a hulladékok égetése!" címmel.

Megdöbbentő, hogy ahol pont a vidéki levegő jó minősége lenne a település vonzereje, ott illegális hulladékégetéssel tesszük tönkre a városhoz viszonyított versenyelőnyt…

Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport munkatársa kijelentette, hogy a civil szervezetükhöz befutó panaszok növekedése egyértelműen azt jelzi, hogy egyre többen égetnek illegális fűtőanyagokat otthon. Egyes településeken a teljes lakosság hulladékkal fűt!!! Ez megfigyelhető a hidegebb napokon a www.legszennyezes.hu weboldalon is, ahol egyértelműen látszik a kisebb települések rossz levegőminősége, ami sok esetben a helytelen tüzelésből származik. S itt nemcsak a legszegényebb településekre kell gondolni, mert sajnos ez a rossz gyakorlat ugyanúgy megfigyelhető Budapest módosabb kerületeiben is!

füst_03


Az otthoni hulladékégetés igazából öngól
A legérdekesebb tudnivaló, hogy a higiénés-, és környezetvédelmi károk mellett számolnunk kell komoly pénzügyi kockázattal is, ugyanis tüzelőberendezéseink nem alkalmasak az illegális anyagok égetésére, így ha ezekkel próbálunk fűteni, tönkre tesszük tüzelőberendezésünket és kéményünket is, melyek javítása nagyon drága.

Varga Imre fűtéstechnikai szakértőtől (Fűtesz Kft.) azt is megtudtuk, hogy a kazánoknál nemcsak a meghibásodástól kell tartani, hanem drasztikusan csökkenhet a kazán hőleadási hatékonysága is, mert például műanyag palack égetése esetén a kazán falára lerakódik a hőre keményedő PET (polietilén-tereftalát) maradéka, leszigetelve ezzel a kazán vízterét! Egyes műanyagok égetésének melléktermékei oldják a meszet is, ami a falazat és a kémény instabilitásához is vezethet. Ennek tipikus jele, amikor a kátrány kicsapódik a házfalon, vagy a kéményen.

A szakértő több mint 20 éves tapasztalatai során találkozott már olyan kereskedővel, aki a boltjában keletkező műanyag csomagolóanyagokat gyűjtötte össze azzal a céllal, hogy a szomszédos kocsmahelységet ezzel mindig jól fel tudja fűteni…
De akadt olyan idős hölgy is, aki csakis kizárólag színes reklámújságokkal tüzelt és a tűztérben felgyülemlett gáz ajtónyitásra történő berobbanása levitte a cserépkályha tetejét. Szerencsére személyi sérülés itt nem történt, csak egy darabig nem volt miben fűteni.
Nagyon elterjedt továbbá a lakkozott, préselt faanyagok és a kezelt fahulladékot (gittes ablakkeret, festett asztallap) eltüzelése is, ami szintén tilos és nagyon káros! Ezen anyagokat az időszakos lomtalanítások idején érdemes inkább kikészíteni, melynek időpontját az önkormányzattól, vagy a hulladékos közszolgáltatótól tudhatjuk meg.

Sok meghibásodásnak és balesetnek vehetjük elejét, ha a kéményseprőknek - akik teljesebb körű feladatot fognak ellátni a jövőben - lehetőséget biztosítunk a teljes körű ellenőrzéshez és a szezon elején pedig szakértővel helyeztetjük üzembe készülékünket.

Állami támogatás a rászorulóknak
Idén összesen 2068 önkormányzat részesül szociális tűzifa-, illetve kőszéntámogatásban, hárommilliárd forint kerül felosztásra a települések között. Egy pályázó település átlagosan 1,4 millió forint támogatásban részesül. A kistelepüléseken élő legrászorultabbak akár 20 ezer forintot is megspórolhatnak a támogatás igénybevételével. Előnyt élveznek a kisnyugdíjasok és a halmozottan hátrányos helyzetű, gyermeket nevelő családok. Háztartásonként legfeljebb 5 köbméter tűzifát vagy 10 mázsa szenet lehet igényelni. Remélhetőleg ez is mérsékli majd a hulladékégetés mértékét!

Mit kell tenni, ha szemétégetést tapasztalunk? - Jogi lépések
Az egészséges környezethez fűződő alkotmányos jogunk egyik fontos szegmense a tiszta levegőhöz való jog! Fontos, hogy ha szemétégetést tapasztalunk a környéken, először próbáljuk meg személyes meggyőzéssel segíteni az elkövetőt, hogy hagyjon fel ezen tevékenységével. Derítsük ki az okát, miért fűtenek szeméttel, mert lehet csupán a fenti hasznos információk egy részének átadása is már jobb útra téríti az illetőt. Ha pedig a szegénység okán kényszerülnek rá erre a mindenki számára veszélyes tüzelési módra, próbáljunk meg segíteni az önkormányzaton, vagy a helyi közösségen keresztül.

De ha a pozitív szándék és a tenni akarás sem segít, akkor az alábbiakat tehetjük hivatalos úton:
A legnagyobb eredménnyel kecsegtető megoldás, ha területileg illetékes járási hivatalhoz, vagy amennyiben cég égeti a hulladékot a környezetvédelmi főfelügyelőséghez írunk levelet.
Levelünkben feltétlenül hivatkozzunk a 306/2010. kormányrendeletre (a levegő védelméről), mely a lakosságot zavaró bűz kibocsátást és az illegális hulladékégetést is tiltja, szabályozza az eljáró hatóságokat és bírságok mértékét.

Levélmintát találunk a Levegő Munkacsoport formanyomtatványai között a "Légszennyezés" pont alatt.
Járási hivatalok elérhetőségei
Környezetvédelmi főfelügyelőség elérhetőségei

Fontos, hogy próbáljuk meg dokumentálni (fotó, videó) a törvénysértést és ezt tanúkkal is támasszuk alá.

Az avarégetés is a legtöbb településen tilos!
Az önkormányzatok helyi rendeletekkel szabályozzák a Környezet védelméről szóló törvény 48. §-a szerint az avarégetést.
Néhány településen, mint például Budapesten is, az avarégetés egész évben tilos! Helyette legjobb megoldás, ha a bokrok, fák alatt szétterítjük a zöld hulladékot, vagy komposztálunk, esetleg kihasználjuk a közszolgáltató zöld hulladék begyűjtő járatát.

Ha a tiltás ellenére avarégetést tapasztalunk, akkor ez esetben a területileg illetékes járási hivatalhoz kell fordulnunk.
Járási hivatalok elérhetőségei

Kérjük a helyi környezetvédő civil szervezetek segítségét, ha elakadunk, vagy kérdésünk van és támogassuk is ezen szervezeteket, hogy minél több ügyben tudjanak eljárni a tiszta levegő és az egészséges környezet érdekében:
Levegő Munkacsoport: http://www.levego.hu/tevekenysegeink/legszennyezes
Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata: www.kothalo.hu

A fa helyes tüzelése
A fenti problémákat mind meg tudjuk előzni, ha elsajátítjuk a fűtés-, tüzelés helyes gyakorlatát! A helyes fatüzelés legfontosabb kérdései a következők:
Milyen fát, milyen állapotban, milyen tüzelőberendezésben akarunk elégetni?

Tűzifa vásárlásakor például nem mindegy, hogy azt köbméterre, vagy mázsára vesszük, mert utóbbi esetében a túlzott víztartalom ráfizetéses. Nagy víztartalom esetén ugyanis többet fogunk fizetni mázsánként, mint amennyit magáért a faanyagért kellene, így inkább köbméterre vásároljunk!
A fa tüzelése légszáraz (atroszáraz) fával lesz igazán hatékony és költségtakarékos, mely azt jelenti, hogy víztartalma 10-20% között van. A frissen vágott fa esetében ez 30-60% is lehet, s ebben az esetben a tüzelés során először ezt a felesleges vizet el kell párologtatni, mely nemcsak energiaveszteség, de a jó hatásfokú, tiszta égési folyamatot is tönkreteszi.

Régen csak télen lehetett fát vágni az erdőn, ugyanis ekkor csökken le a fában a tápanyag-, és vízforgalom, ilyenkor tartalmaz kevesebb vizet a faanyag. No igen, a régi bölcsességek…
A kitermelt fát mihamarabb érdemes felaprítani és ebben az állapotában 2-2,5 évig pihentetni. Ennyi idő szükséges ugyanis a természetes kiszáradáshoz és az áhított 10-20%-os víztartalom eléréséhez. A legtöbb esetben egyrészt nem gondolkodunk ennyire előre, másrészt a kezdő befektetésre nincs elég pénzünk. A gyorsabb szárításra alább adunk 1-2 jó ötletet.

Gyulai Iván ökológus a helyes tüzelésről:

Miért érdemes kiszárítani jól a fát? Az alábbi grafikon jól bemutatja, hogy a légszáraz fából közel fele annyi szükséges, mint a friss, nyers fából:

füst_07

A tűzifa gyorsabb szárítása
A legkézenfekvőbb (és olcsóbb) megoldás, ha egy déli tájolású a tető, vagy eresz alá bepakolt farakás oldalára egy nagy nejlont helyezünk, s alul-felül hagyunk utat a levegőnek. A nejlon a napsütéses időben üvegházként melegíti a fát, a felmelegedő párás levegő a felső részen kiszáll, helyére alul friss levegő áramlik, kiszárítva a tüzelőt.

Ennél összetettebb, de talán hatékonyabb módszer, ha a sörkollektoros aszaló működési elvén építünk egy faszárító berendezést. Ebben tulajdonképpen pár hónap alatt leszáríthatjuk a fát, így egy szezon alatt több adag fát előkészíthetünk télire.

füst_06 füst_10

További környezet-, és pénztárcabarát megoldások házunk táján

Tömegkályha építése és használata

Hankó Gergely
ÖKO-Pack Nonprofit Kft.
www.okopack.hu
www.hulladek.eu



Bookmark and Share