Frissítse Flash lejátszóját!
Csak a n?‘knek

Fogad a bátaapáti atomtemető

nyomtatható verzió
2012. december 10., hétfő, 11:37
Ünnepélyesen átadták bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló felszín alatti létesítményét.

A kamra 96 méter hosszú, több mint kétszáz méterrel a föld alatt van az úgynevezett mórágyi rögben. Az ünnepélyes megnyitó után helyére került az első betonkonténer, amely kilenc atomerőművi hulladékkal megtöltött hordót tartalmaz. Kereki Ferenc, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója közölte, egy kamrában valamivel több mint 500 konténer, azaz hozzávetőleg 4600 hordónyi hulladék fér el. Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója azt emelte ki, hogy annak az országnak, amely az atomenergia felhasználásának útjára lép, gondoskodnia kell a hulladékok elhelyezéséről. Ebben nagy lépés a tároló átadása, hiszen alkalmas a paksi atomerőmű üzemelése és leszerelése során keletkező mintegy 40 ezer köbméter kis és közepes aktivitású hulladék befogadására.

bátaapáti telep2

A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges tárolójának kialakítására irányuló programot még a paksi atomerőmű indította el. A célra létrehozott Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kht., majd Nonprofit Kft. 1998 óta koordinálja a feladatot, amelyet a Nukleáris Központi Pénzügyi Alapból finanszíroznak. A tényleges munka, azaz két lejtős akna kiépítése 2005-ben kezdődött el. Máig összesen 5500 méternyi vágatot készítettek el. A bátaapáti telephelyen 2008-ban avatták fel a felszíni létesítményeket, amelyek egyikében, egy technológiai épületben átmenetileg 3000 hordónyi Pakson keletkezett hulladékot tárolnak.
A kutatási tevékenységre 2008-ig közel 32 milliárd forintot fordítottak, a létesítés idáig további 36 és fél milliárdba került - közölte Kereki Ferenc. Tájékoztatása szerint a második kamra is kész, de a technológiát még nem építették ki. Ezt addigra ütemezik, amikor az első kamra betelik. Eközben két újabb tárolórész kiépítését is előkészítik, de ezek nagysága, illetve a hulladékelhelyezési-struktúrája eltér a meglévő kettőtől - mutatott rá a cég vezetője. A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. kidolgozott egy hatékonyabb térkihasználási megoldást, amellyel a kalkulációk szerint csökkenthetik a megépítendő kamrák számát, illetve a költségeket. Az erről készült tanulmány december 20-án kerül az érintett minisztériumok képviselőiből álló bizottság elé.

Az Európai Bizottság képviselője, Ute Blohm Hieber azt mondta, hogy egy ilyen program sikerét három tényező garantálja: a megfelelő politikai akarat, a felelősségek megfelelő meghatározása és a kommunikáció a nyilvánossággal. A Nemzeti Radioaktív hulladék-tároló föld alatti tárolóterének avató ünnepségén Darabos Józsefné, Bátaapáti polgármestere hangsúlyozta, hogy a község és a környék lakossága elfogadja a tárolót, biztonságosnak tartja, és profitál a meglétéből. Rónaky József és Kereki Ferenc is méltatta a lakossági támogatást, amely kiemelkedően magas: a tároló létesítése előtt tartott népszavazáson, 75 százalékos részvétel mellett, több mint 90 százaléknyian mondták azt, hogy egyetértenek a tároló megépítésével.

A paksi atomerőműben keletkező, mintegy 18 ezer köbméternyire becsült sugárszennyezett hulladék, valamint az erőmű majdani leszerelésével közel ugyanennyi, összesen mintegy 40 ezer köbméternyi kis- és közepes aktivitású hulladék végleges elhelyezésének kérdése hosszú ideje volt napirenden. Bár a tárolót a köznyelvben "atomtemetőként" emlegetik, ide csak kis és közepes aktivitású atomerőművi hulladékok - kesztyűk, munkaruhák, munkaeszközök, a tisztításhoz használt folyadék - kerülnek, amelyek hőfejlődése jelentéktelen és felezési idejük kevesebb, mint 30 év. Első helyszínként a Baranya megyei Ófalu merült fel, de az ott élők tiltakoztak a tároló megépítése ellen, s 1988-ban elérték céljukat. Az ófalui kudarc után öt évvel, 1993-ban tárcaközi célprojekt indult a helyszín kiválasztására, s hosszú vizsgálódás után a választás a Tolna megyei Bátaapátira esett. Mivel több hazai szakember megkérdőjelezte a terület alkalmasságát, az Országos Atomenergia Hivatal a Magyar Geológiai Szolgálat mellé egy nemzetközi szaktekintélyekből álló grémiumot is felkért a kutatási anyag véleményezésére. Miután mindkét vélemény pozitív lett, 2000-ben újrakezdődött a hároméves felszíni vizsgálat. A beruházás azért vált sürgetővé, mert a paksi erőmű területén kialakított tároló 2008-ig tudta befogadni a radioaktív hulladékot.
A 2003-ban lezárult felszíni vizsgálat zárójelentése szerint "a terület minden szempontból alkalmas felszín alatti radioaktív hulladéktároló kialakítására". Ezután 2004 szeptemberében kezdődtek meg Bátaapátiban a felszín alatti kutatási munkálatok a tároló helyének kialakítására, hogy a felszín alatti gránitban megtalálják a tároló legoptimálisabb helyét. 2005. július 10-én Bátaapátiban népszavazás hagyta jóvá, hogy a Nagymórágyi-völgyben épüljön fel a kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére alkalmas tároló. A kormány szeptember 7-én engedélyezte az ehhez szükséges fúrásokat Bátaapáti közelében, ami egyben elvi hozzájárulást jelentett a paksi atomerőmű üzemidejének húsz évvel történő meghosszabbításához. Az Országgyűlés 2005. november 21-én megszavazta azt a törvényt, amelynek értelmében a paksi atomerőmű 1982-87-ben üzembe helyezett négy reaktorának 30 éves üzemidejét 20 évvel meghosszabbítják, Bátaapáti mellett pedig atomhulladék-tároló épülhet. A döntést a Fidesz is támogatta.
Bátaapáti közelében a lejtős aknák vágathajtása 2005 februárjában kezdődött meg, ezek a bejárattól több száz méteres mélységig húzódnak. A következő két évben megtörtént a terület kialakítása, és feltöltése, kiépítették az infrastruktúrát, lezajlottak az engedélyezési eljárások, sor került a közmeghallgatásokra. 2008 közepére megépült a telephely infrastruktúrája, az úgynevezett központi és technológiai épület. 2008 elején a beruházás felfüggesztését szorgalmazta Illés Zoltán, a Fidesz környezetpolitikusa, mert szerinte a vájatok fúrása során előre nem látott, természetet és az emberi egészséget veszélyeztető vízbefolyásokkal szembesültek a kivitelezők. Ezután a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szemlét tartott a helyszínen, s megállapították, hogy nincs környezeti kockázat a lerakónál. 2008 június 5-én Sólyom László államfő is meglátogatta a bátaapáti Nemzeti Radioaktív Hulladéktároló létesítményét.

bátaapáti telep

A Nemzeti Radioaktív hulladék-tároló felszíni létesítményeit 2008. október 6-án adták át, az első kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékszállítmány december 2-án érkezett meg. A felszíni létesítményekben 3000 hordót képesek fogadni. 2009 tavaszára elkészültek a lejtős aknák és az összekötő vágatok, 2010 májusára befejeződött a szállítófolyosók és az azokat összekötő nagy hurok fúrása, 2011 szeptemberére pedig a földalatti tároló két kamrájának bányászati kialakítása. 2011 októberében megérkezett a háromezredik hordó hulladék a tárolóba. A hordók a 250 méter mélyen kialakított földalatti tároló kamrába kerülnek, amelyek átadására most kerül sor. Az acélhordókat betonkonténerekben helyezik a tároló kamrákba, amelyeket ezután betonnal töltenek ki hozzáadott gránittörmelékkel. A tároló befogadó képessége 40 ezer köbméter, a paksi atomerőműből idehozott kis és közepes radioaktivitású hulladék 600 évig marad itt.

 

forrás: greenfo



Bookmark and Share