Frissítse Flash lejátszóját!
Frissítse Flash lejátszóját!
Greenfo
Greenfo
Csak a n?‘knek

Szemét-szigetek

nyomtatható verzió

A "Szemét-szigetek" a térképen (még) nem szerepelnek és műholddal sem láthatók, de létezésük kétségtelen. S lehet, hogy egy 19 éves holland srác fogja megváltani a bűneinket? Lehetséges kitakarítani az óceánokat!? Összefoglaló cikkünk bemutatja magát a problémát, s annak hajtóerőit, majd az "Óceántakarítás" c. projekt legfrissebb fejleményeit, ami lehet részleges megoldást is nyújt "tengernyi" problémánkra.

A jelentős mennyiségű hulladék termelése az ember letelepedésével, a mezőgazdálkodás megkezdésével egyidejű. Napjainkban azonban egyre nagyobb mennyiségben és egyre veszélyesebb beltartalommal "termeljük" a szemetet, ami globális problémává nőtte ki magát. Ameddig a jelenlegi fogyasztói paradigma az uralkodó - miszerint a termelés/gyártás (és ezáltal a fogyasztás) a gazdaság egyik hajtóereje -, s anyagi javaink többet jelentenek számunkra, mint egészségünk és boldogságunk, ez nem is fog egyhamar változni…

tav_szeretet6

Magáról a hulladékképződésről, megelőzéséről, környezeti hatásairól már sokat írtunk. A probléma azonban nem csupán annyi, hogy ezeket hasznosítani, deponálni kell, hanem az, hogy a "rendszeren" kívülre kerülő hulladék hová is kerül?
Nem is gondolnánk, de ennek egy komoly hányada az óceánokba vándorol, s ott - a már gimnáziumban is tanult - tengeráramlatok összegyűjtik őket. Az egy évtizede még utópisztikusnak hangzó jelenség mára valóra vált, s az emberiség egy újabb hatalmas alkotással gazdagodott a szemét szigetek kialakulásával. S egyből öt fokozottan elszennyezett területről beszélhetünk. A szennyezés származhat fizikai szemetelésből (eldobott hulladékok), vagy cunamik, földrengések, s egyéb természeti katasztrófák általi szennyezésből.

Tőlünk, Magyarországról is sok szemét vándorol az óceánokba, amibe még belegondolni is nehéz! De elég csak megnézni mi érkezik hozzánk az áradások által, máris kezd kirajzolódni a folyamat: Termelés, fogyasztás, pazarlás, túlhasználat, klímaváltozás, katasztrófák, környezetszennyezés…

OC_24
A tengeráramlások által összesodrott 5 elszennyezett terület

OC_26
A Keleti-, és Nyugati Szemét-sziget a Csendes-Óceánon

A természeti katasztrófák ereje
A fokozódó emberi tevékenység által kialakult klímaváltozás egyik kimenete és bizonyítéka az egyre gyakoribb természeti katasztrófák előfordulása, melyek nagyrészt felelősek a szemét szigetek kialakulásában is!

A 2011-es tohokui földrengés következtében bekövetkezett cunami után nagy kiterjedésű szemétfoltokat fedeztek fel (házak, járművek), melyek szintén bekerültek a csendes-óceáni áramlatba. Az erről szóló sajtófotók sokkolták a közvéleményt.

A 2014 májusában érkező Yvette ciklon pedig Magyarország után hetvenkét óra leforgása alatt 150-200 milliméter csapadékot zúdított a Balkánra, Bosznia északkeleti országrészének csaknem egyharmada került víz alá, s tizennégy településen hirdettek rendkívüli állapotot. Összességében három hónapnak megfelelő eső esett egyetlen hét alatt, kiáradt a Száva, a Bosna és a Drina. Az árvíz és a földcsuszamlások több mint egymillió embert érintenek közvetlenül, s több mint százezer épület rongálódott meg. A kép sajnos jól illusztrálja, hogy egy ilyen katasztrófa "mindent visz"…

OC_25

Szemét sziget közelről
Ne tévesszen meg azonban senkit a szigetek kifejezés! Bár található nagyobb méretű hulladék is bőven a vizekben, jelen esetben nem a felszínen úszó másfél literes műanyag palackokból álló összefüggő szigetvilággal találkozhat itt az ember, hanem a felszínen és az alatt lebegő vastag hulladék tömeggel, melynek döntő többsége műanyagokból áll. Az UV sugárzás hatására a műanyagok törékennyé válnak (fotodegradáció), így elkezdenek töredezni és kis, akár 5mm-es darabokra esnek szét. Az ekkora méretű szennyeződések kitakarítása már sokkal nagyobb kihívás, mint a nagyméretű hulladékok "kihalászása".

OC_11
A valenciai tengerpart pici hulladékdarabkákkal átitatott homokja

OC_21
Kinagyítva érdemes átböngészni

A Szemét-szigetek a térképen nem szerepelnek és műholddal sem láthatók: ez nem azért van, mert egy felnagyított problémáról beszélünk, hanem mert az áramlatok a vízfelszín alatt keringetik a hulladékokat. Számtalan tengeri élőlény hullik el évente a tengerekbe, óceánokba kerülő szemét miatt, sokkoló fényképek ezrei járják be nap, mint nap a sajtót, internetet.
A legeklatánsabb példa talán Chris Jordan filmje és felvételei a Midway-szigetekről. A mindentől távol fekvő térségben tömegével pusztulnak az albatroszok a sok szemét miatt…

MIDWAY a Message from the Gyre : a short film by Chris Jordan from Midway on Vimeo.

OC_13

A jobb oldali hulladék mennyiség egy átlagos midway-szigeteki madárgyomorban talált adag,  a bal oldali kupac ennek emberre vetített arányát mutatja!

A szigeteket építő tengeráramlatok
A fő óceáni áramlatok közül ez esetben a legjelentősebb, az észak csendes-óceáni szubtrópusi áramlat, mely a legtöbb szemetet hordja össze. Ezt négy fő áramlatból tevődik össze: észak-csendes-óceáni, kaliforniai áramlat, kuroshioi áramlat és az észak-egyenlítői áramlat.
A kutatók két fő szemétszigetet különböztetnek meg: egyik a Nyugati Csendes Óceán Szemétfolt, mely Hawaii és Kalifornia között terül el, a másik pedig a Keleti Szemétfolt pedig Japán partjainál kering. E két fő erősen koncentráltan szennyezett területe mellett egy harmadikat is felfedeztek nemrég a kutatók, az úgynevezett Szubtrópusi Konvergencia Zónában, a Hawaii szigetek északi partjainál a 30 és 42 szélességi fok között vándorol, illetve tudósok felismerték, hogy az El Nino idején a kiterjedése déli irányba nő, így a 28 fokig is elhúzódhat. Ez utóbbi terület azért fontos témája a kutatásoknak, mert az itt elhelyezkedő szigetvilág igen gazdag természeti kincsekben és fajokban. Továbbá végeztek kutatásokat az Atlanti-óceánra vonatkozóan is (Sea Education Association), de nagyon csekély kiadott dokumentum és kutatás született eddig ezekre a területekre vonatkozóan.

OC_2

A legkisebb is túl sok!
Mivel a szennyezett területek nem egybefüggően a felszínen találhatóak és az áramlatok miatt tulajdonképpen állandó mozgásban vannak, így nagyon nehéz meghatározni a pontos kiterjedését és tömegét. Mindenesetre az tény, hogy bármilyen méretű és mértékű szennyezettség nagyobb a kelleténél, azaz a nulla százaléknál.
A műanyag szemét szigetek méretének meghatározása nagyon drága és bonyolult folyamat. (Kimondhatjuk, hogy az itt található szemét lényegében műanyagból áll, az itt lebegő szemét 90%-a műanyag - LA Times.) Nincsenek pontos becslések sem a méretüket, sem a tömegüket illetően, mert a foltokon belül is "foltosság" alakult ki ebben a folyamatosan mozgásban levő élő tengeri világban.

Óceántakarítás? Megvalósítható!
A 19 éves holland Boyan Slat szerint 10 éven belül kitakaríthatjuk a világ óceánjait. A legnagyobb élővizek megtisztítása korábban lehetetlennek tartott ötlet volt. Most, ez a holland fiú mégis azt állítja, hogy nem csupán orvosolható ez a probléma, hanem azt is, hogy mindez 10 éven belül valósággá válhat, és még profitot is fog termelni!

OC_3

Tavalyi világhírű Tedx előadásában Slat külön kiemelte, óceánjaink óriási nagyságának köszönhetően a legtöbben tisztában sincsenek azzal, valójában milyen nagyon szennyezettek óceánjaink: "Az egyik probléma, hogy nincsenek ábrázolások ezekről a szemétfoltokról, mivel a hulladékhalmaz több millió négyzetkilométeren szóródik szét!"
Slat még az iskolai évek alatt jött elő ötletével, majd papírra is vetette óceántakarító koncepcióját. Amikor koncepciója publikálásra került, azonnal felfigyeltek rá a tengeri szakértők. Számos díjat is elnyert már vele, köztük a hollandiai Delft Műszaki Egyetem 2012 Legjobb Műszaki Tervezése díját is.

Tudósok százai vizsgálták már, hogyan lehetne az óceánokban felhalmozódott 20 milliárd tonnányi műanyag hulladékot eltávolítani, de hiába. A fiatal holland feltaláló azonban nem hagyta ennyiben a dolgot, s egy év kutatás és kísérletezés után, közel 100 szakember bevonásával 2014. június 3-án közreadták tanulmányukat (The Ocean Cleanup - Feasibility Study). "MEGVALÓSÍTHATÓ!" - ezzel a felkiáltással posztolták közel 600 oldalas anyagukat az Ocean Cleanup Facebook oldalára. A megközelítés bölcs, mert nemcsak az élővilágban okozott károkat veszi számításba, hanem a szemét szigetek által okozott gazdasági veszteségekre is komoly figyelmet fordít, továbbá a gazdaságos üzemeltetést is szem előtt tartja! Ezek figyelembevételével már nemcsak a környezetvédők fognak felfigyelni erre a gigantikus műveletre, hanem a legnagyobb cégek és szövetségek is!

"A tengeri hulladékok körülbelül 1.27 milliárd dollár halászati kárt okoznak évente az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) területén."

OC_9
"A passzív takarítási koncepciónak az egyik fő erénye a méretezhetőség és a tervezhetőség. A természetes áramlat (Észak-atlanti áramlat) periodikusságát kihasználva a tisztítási folyamat minimum 5 évre redukálható. A passzív megközelítés nagyon alacsony üzemeltetési költségeket feltételez, ami növeli a projekt megvalósíthatóságát."

A koncepció szerint az Óceántakarító rendszer (Ocean Cleanup Array) a víz felszínén úszó üreges Dyneema (magas molekulasűrűségű polietilén) anyagból készült csövekből (továbbiakban: boom) áll, melyek az áramlatnak köszönhetően begyűjtik és koncentrálják a hulladékokat. A megadott szögben installált boomoknak és az áramlatnak köszönhetően a lebegő hulladék egy 11 méter átmérőjű, 58 méter maga henger alakú begyűjtő toronynál sodródik össze, ahol egy futószalag emeli ki a szennyeződéseket a vízből és egy tárolóba továbbítja. A tároló kapacitása 3000 m3. Napi 65 m3-es kitermelési kapacitással terveznek, ami azt jelenti, hogy 45 naponta kell teherhajóra üríteni a hulladékot.

OC_7

A begyűjtött hulladék hasznosításával (energetika, olajsajtolás, újrafeldolgozás) pedig fedezni kívánják a kivitelezési költségeket is. Az előzetes kalkulációk szerint 300 millió eurós összköltségvetéssel, 100 km hosszú csápokkal kb. 10 év kell a Csendes-óceáni szemét sziget nagy részének eltüntetéséhez (3-4 év tervezés, kutatás, kivitelezés, 5 év üzemeltetés).

A fókuszterület közel 200 kilométerre található San Francisco partjaitól (északi szélesség 30° és a nyugati hosszúság 138°), ami számításaik szerink 21.000 tonna 2 cm-nél kisebb, és 119.000 tonna 2 cm-nél nagyobb műanyag hulladékot foglal magába. Ennek kb. 50%-át, 70.000 tonnát terveznek kiszedni ezzel a technikával.

OC_22
Kék téglalapban a legnagyobb hulladékkoncentráció található, a pirossal jelölt terület pedig a projekt megvalósításának legideálisabb helyét jelöli.
Maximenko et al. ,2012, Van Sebille et al.,2012 and Lebreton et al., 2012

A hulladékok függőleges kiterjedésének dimenzióit 2 expedíció során vizsgálták és az eredmények azt mutatják, hogy a legnagyobb koncentráció, ami hatékonyan be is gyűjthető, kb. 2-3 méteres mélységben található, de ezt az időjárási körülmények (szél, hullámok) is befolyásolják.

A begyűjtés hatékonyságát és a hulladékok viselkedését a boom-mal való találkozásnál, illetve az átszivárgó mennyiséget számítógépes áramlás szimulációkkal (Computational Fluid Dynamics: CFD) és több gyakorlati kísérlettel vizsgálták. Az egyes boom-ok maximum 1,4 km-esek lehetnek, ugyanis ennél a méretnél még felveszik a több méteres hullámok alakját és váltakozását, e fölött azonban már fellép a hullámok átbukásának esélye, ami veszteséget eredményezhet.

OC_20

S mi lesz a begyűjtött halakkal, s élőlényekkel? - hangzik jogosan a kérdés. Az élőlényeket, mint pl. a planktonokat leválasztják egy speciális centrifugális technikával, és csak az újrafelhasználásra kerülő műanyag anyagokat tartják meg. Mivel hálót nem használnak a tisztítás során, ez a passzív módszer lehet a legkíméletesebb a tengeri ökoszisztémákkal és a hálós módszerrel begyűjthető hulladékoknál akár jóval kisebb méretű hulladékokat is be tudnak gyűjteni.
Érdemes megnézni a 2014. június 3-ai előadást és párbeszédet, ahol további részletek derülnek ki.

OC_1

A projekt fenntarthatósága
Slat előadásában és honlapján azt is megtudhatjuk, hogyan tervezik majd a hosszú távú finanszírozást. A begyűjtött műanyag hulladékok hasznosíthatók, amik az előzetes kalkulációk alapján 500 millió dolláros évi bevételt is eredményezhetnek, számításaik, pénzügyi terveik is olvashatóak a tanulmányban.

Az induláshoz és a további kutatások finanszírozásához indítottak egy közösségi finanszírozású gyűjtőprogramot, amin keresztül 2 millió dollárt szeretnének begyűjteni 100 nap alatt. Az első 2 napban már 55.000 dollárral be is szálltak a jótékony segítők. 6.21 dollár a minimum, ami átszámítva 1400 forintot jelent…
Adományt a projekt főoldalán lehet folyósítani: http://www.theoceancleanup.com/

A teljes tanulmány letöltése
A 16 oldalas összefoglaló letöltése

Óceántakarító projekt jövője
Az elkövetkező 3-4 évben sor kerül a felmerült kérdések, részletek tisztázására, majd az élőben tesztelésre, melyet kis (1:1000), majd nagy méretben (1:10) kívánnak bevetni kint az óceánon.
Ez idő alatt a technológia is tovább fejlődik, illetve lesz idő kitalálni, piackutatást végezni, hogy a kitermelt 70.000 tonna műanyag hulladék hogyan és mire hasznosítható a legjobban.
Ezután kezdődhet meg a maga a takarítási munka, ami előreláthatólag 5 évig tart majd. 2024-re ennek köszönhetően a hulladékok fele kerülhet ki a legnagyobb élővizekből, ami továbbra is nagyon komoly felelősséget ruház a gyártókra és a lakosságra, mert a jövőbeni esetleges szennyezések beláthatatlan károkat okozhatnak a tengeri ökoszisztémában, az élelmiszerláncban és szén-dioxidot elnyelő korallzátonyokban.

További együttműködő partnereket, kutatóintézeteket és mérnököket várnak a projekthez, ezzel is csökkentve a költségeket.

Mit tehetünk mi?

Tartsuk fejben, hogy a körforgásba kerülő szennyező anyagok visszajutnak hozzánk; így tovább terjesztve a szennyezést, mind természeti környezetünket, mind az ember egészségét veszélyeztetve.
Változtatni kell vásárlási szokásainkon: Kerüljük a műanyag zacskók és a palackok használatát, használjunk vászontáskát!
Igyunk csapvizet, vagy szikvizet, így nem keletkezik annyi üres PET-palack a háztartásban!
Mellőzzük a többszörösen becsomagolt termékeket!
És persze ne dobáljunk szemetelj az óceánba! :)
Megelőzési praktikák
Klímamentő ötletek
Spórolás és takarékoskodás

Írta és fordította:
Hankó Gergely

Források:
Óceántakarító projekt honlapja
Chris Jordan: Midway Islands
Nemzeti Óceán- és Légköri Hivatal
NOAA Marine Debris Program
Plastic Garbage Projekt

Fotók:
http://www.theoceancleanup.com/
Hankó Gergely (Valencia és Berlin)



Bookmark and Share