Frissítse Flash lejátszóját!
Csak a n?‘knek

Az ár hozta, de hova tovább?

nyomtatható verzió
2013. július 8., hétfő, 14:01
Elvonult az ár, kifújhatjuk magunkat, gondoljuk. De ki törődik azzal, ami hátramarad az áradás után? Az emberi létesítményekben okozott károk mellett, vajon milyen hatást gyakorol a töménytelen "humán" eredetű hordalék sérülékeny ártéri ökoszisztémákra? S a következő ár, vajon hova viszi tovább a szemetünket?

duna_ar_03

Már a hajók is nehezen járnak el

Előbb, vagy utóbb, minden víz a tengerekbe jut, ahová viszi magával az országok hulladékait is. Sokat olvashatunk az óceánokban lebegő hatalmas hulladék szigetekről (Végállomás: a tenger), melyek mérhetetlen globális problémákat okoznak. Fotelből nézzük megdöbbenve, a műanyagba szorult tengeri teknős deformálódott testét és a bálnák gyomrában talált műanyag tárgyakat, hibáztatjuk az emberiséget pazarló és nemtörődöm életvitele miatt, hiszen mást nem tehetünk, mert az óceánok messze vannak, innen nem tudunk segíteni. De vajon hányan látjuk az összefüggést fogyasztási szokásaink és az óceáni hulladéksziget kapcsán?

De a probléma gyökerei, a mi nézetünkben, most épp itt találhatók, épp a Duna partján. Ha követjük, a "Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan" szlogent, akkor a világméretű szennyeződések ellen, mi is tudunk tenni. A legjobb megoldás természetesen mindig a prevenció, azaz a hulladékok keletkezésének megelőzése, vagy szelektív gyűjtése, de jelen esetben már kész tények elé állítottuk magunkat. Láthatjuk, hogy egy nagyobb árvíz után, van mit eltakarítani ártéri erdeink talajáról! Amit a víz most lerakott, a következő áradáskor újra felveszi és viszi magával tovább, mígnem eljut az óceánokba, beépül a fenéklakó élőlények szervezetébe, majd a táplálékláncon keresztül, végső soron visszajut hozzánk!

A felhalmozódott uszadék pedig milliós károkat okoz, sőt, néhány esetben vízminőség-védelmi készültséget is el kell rendelni az uszadék veszélyes hulladék tartalma miatt!
2010-es tiszavasvári eset (több száz köbméternyi ukrajnai veszélyes hulladék a Keleti-főcsatorna beeresztő zsilipjénél)
2013-as tavaszi hulladék uszadék Szolnoknál

duna_ar_02
Égető-sziget, Vác 

Hazánk alföldi tája világszínvonalú termőfölddel rendelkezik, melyet az ősi Duna tápanyagban gazdag hordaléka épített, alakított. A környező hegyekből szállította az értékes összetevőket, hogy hazánkra érve szétterítse a síkságon. Ma ezeken a területeken termelhetjük meg a táplálékot, ezt pillantották meg honfoglaló őseink, ez ad életteret. Ha csak a Nílus termékeny völgyére gondolunk, látjuk, hogy egy folyó áradása az életet jelentheti, s nem a pusztulást. A síkságokat, ártereket, adott időközönként elöntő víztömeg értékes tápanyag utánpótlást biztosít. Hoz kisebb-nagyobb méretű talajszemcséket, növényi és állati eredetű szerves hulladékokat.
Ez az áradás hazánkban, a folyószabályozások és duzzasztógátak megépülése előtt, évente kétszer ismétlődött meg s erre hangolódott az ártéri területek gazdag élővilága. Az állatok szaporodási időszaka, a halak ívása a visszamaradó sekély vízben, a növények virágzása, összességében minden élőlény ehhez a ritmushoz alkalmazkodott.

"Az igazi megoldást az ártéri gazdálkodási módhoz való visszatérés jelentené, amely nemcsak a Kárpát-medencében, hanem a magyarság Volga-menti őshazájában is használatos volt. A kialakított csatornák segítségével óriási mennyiségű vizet lehetett tárolni. Ennek azonban nemcsak a korábbi csatornák megtisztítása és használatba vétele az előfeltétele, hanem az árterületeken létesített szántóföldek megszüntetése is, mert van más, az ott termelt gabonánál akár a jelen körülmények között is ötször-tízszer nagyobb bevételt biztosító gazdálkodási mód is, amely ráadásul önellátó is lenne. S ekkor még nem is számoltuk azokat a milliárdokat, amiket az árvízi védekezésre fordítunk!"

Andrásfalvy Bertalan néprajztudós
(a teljes riport a Pécsi Újság honlapján olvasható)

A Tisza menti ártéri gazdálkodás múltjáról és lehetséges jövőjéről készített animációs kisfilmet a SZÖVET. A video szemléletesen mutatja be a természettel együttműködő tájhasználat lényegét, összeomlásának okait, a Vadvízország kialakulását, majd a folyók gátak közé szorítása következtében előállott helyzetet.

Mára az áradások időpontja, intenzitása kiszámíthatatlanná vált, s a folyó által szállított értékes hordalék összetétele megváltozott. Valójában szinte mindent megtalálunk benne, amit a boltok polcain látunk és akkor a szemmel nem látható vegyi anyagokról még nem is beszéltünk! Olaj a hajókról, mérgek a tisztítószeres flakonokból, valójában a legtöbb ember alkotta anyag, amely vízben oldódik, környezetre káros összetevőket tartalmazhat.

A cselekedni vágyóknak így árvíz után különösen alkalmas az időpont a szemétszedésre! Az ártéri erdők látványa minden évszakban gyönyörű, s a madárvilág, még Budapest környékén is egyedülálló és könnyen megfigyelhető. Szürke gémmel, kócsagokkal, kormoránnal, récefélékkel és fiókáikkal szinte biztosan találkozunk, ezért ez jó program az egész családnak. A gyermekek megtapasztalhatják, mi is a társadalmi felelősségvállalás, miközben békákkal, siklókkal, kiskacsákkal, de akár őzekkel, szarvasokkal is találkozhatnak!

duna_ar_01
Duna-part tisztítás, Vadkacsa Egyesület - 2011 Göd

Szerencsére mindig vannak aktuális kezdeményezések szerte a Duna mentén, az árterek megtisztítására. Múlt évben hallhattunk a Magosfa Alapítvány Ipoly takarításáról, idén megtisztították a nagymarosi Sólyom-sziget környékét is. Gödön ugyancsak minden tavasszal várost takarítanak, a részvevőket vendégül is látják ebédre. Április utolsó hétvégéjén tisztult meg ez a település és jó hír, hogy a szervezők évről-évre kevesebb hulladékkal találkoznak.
A hajdúböszörményi Zöldkör is szervez szemétszedő vízitúrákat a Bodrogon, ott is elkél a segítő kéz.

A nyíregyházi E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület és önkéntesei július 7-én, vasárnap 70 zsák műanyag hulladéktól tisztították meg a tiszamogyorósi Tisza-partot. A hulladék nagy részét tavasszal a Tisza hozta Kárpátaljai területekről, de magyarországi strandokról, horgászhelyekről is kerül szemét a folyóba. A budapesti Radnóti Miklós Gimnázium növendékei és tanárai a vízitúrájuk pihenőnapját "áldozták be" az akcióra, a helyi kemping üzemeltetői pedig az elszállításban segítették.

duna_ar_06
 

Írta: Karaus Krisztina és Hankó Gergely



Bookmark and Share